KÖNIG LUDWIG HELL
Mintha a hajnali ködbe rejtett malátaméz csordult volna a pohárba, ahol a komló titkos levelei – egy ősi alkimista recept szerint – átvarázsolják az időt arany cseppekké. A hab nem hab, hanem holdfénytől megkopasztott felhő, amely a nyelvedre zuhanva felfedi: ez nem ital, hanem a föld titokzatos lélegzete, megkötözve a Wittelsbachok pincéjében. Minden korty egy csillagromlás utáni por, amelyben a 16. század pásztorai még mindig őrlik az árpa titkát, míg a 5,1%-os alkohol lázálomként ringat. Itt nincs király vagy korona – csak a sötétben érlelődő fény, amely hajnalra szakadva azt súgja: "Ami csillan, az nem mind arany… de ez az."